2014. július 25., péntek

4. FEJEZET

Egy rögtönzött pizsama party

Avagy

Gondolj, gondolj, gondolj....

  

Kisírt szemekkel ébredtem. Csörgött a telefonom. Ki hív hajnali 1-kor?! Nem mertem felkapcsolni a villanyt, mert Zokni felébred. Kotorásztam a sötétben és nagy nehezen megtaláltam a telóm:

-Armin tudod te hány óra van?!-nyögtem ki álmosan.
-Csak bocsánatot szerettem volna kérni.
-Ezt nem egészen értem....
-Beszélnem kellett volna veled...
-Ez most mellékes, de azt mond, hogy miért hívtál?
-Gyere át!
-Ismétlem: Armin, tudod te hány óra van?!
-Itt van Viola is....
-Mi?
-Alexy is nagyon szeretné....
-....
-Itt is aludhatsz és a táskád is itt van. 
Csak belesóhajtottam a telefonban.
-Kérlek-mondták hárman a telefonba.
-Indulok-nagyot sóhajtottam-Cím?
Bepakoltam egy hátizsákba ruhát, könyvet, amire szükségem lesz a nap folyamán. Felkaptam egy kabátot, egy csizmát és indultam. 
Hagytam ott egy cetlit:
 Igaz nem írtam le hova, kivel megyek és mikor. 3 ok miatt:
1. Frank bácsi megölne, vagy soha nem engedne sehova.

2. Armint és Alexyt ölné meg.
3. Ordibálna, vagy ami még rosszabb: elvenné Zoknit. :(
A címük a pláza közelében van. Nem lakunk messze a üzletközponttól, 20 perc gyalog. Elég ijesztő így sötétben. Egyszer csak megláttam egy ismerős arcot az út túloldalán:
-ALEXY!-kiáltottam át.
Észrevett. Odarohant hozzám és átölelt. 
-Te hol voltál eddig fiatal hölgy?-vonta fel a szemöldökét.
-Haha! Alexy, nem a szomszédutcában lakom!
-Aggódtam....-hajtotta le a fejét.
Megnyugtattam Alexyt, hogy semmilyen rabló, vagy rossz szándékú emberrel nem találkoztam. Aranyos volt, hogy így aggódott. *-*
Felértünk a lakásukba. Alexy már előbb mondta, hogy anyukájuk üzleti úton van és egyedül vannak otthon.
Alexy bement Violához, Armin épp chipset bontogatott.
-Add a táskád-jött oda hozzám Armin.
Odaadtam a pakkom és szétnéztem. Jó nagy a ház....
-Helyezkedj kényelembe-mosolygott rám-De előtte, mielőtt leveszed a kabátod....van valami a alatta?
Magamra pillantottam: a kabátom eltakarta a pizsamámat, ami egy rövidnadrág és atléta volt.
-Nagyon vicces vagy-mondtam és levettem a dzsekimet.
Leültünk a Tv elé Arminnal. Felfogtam a hajam. Armin hozott fagyit és azt ettük. Elég éhes voltam, mert nem is vacsiztam, még ebédelni sem ebédeltem.


 -Nem hittem volna, hogy az első csaj, akit felhívok az te leszel.
-Vedd megtiszteltetésnek. Egyébként hol van Viola és Alexy?
Armin vállat vont. Egy kis gondolkodással eltelt idő után úgy döntöttünk, hogy benézünk Alexy szobájába.
Viola Alexyn aludt, ha lehet így mondani. És ami a legfurcsább: Violán egy rózsaszín paróka díszelgett. 

Én megdöbbentem, de Armin csak nevetve mondta:
-Hogy lehetnek ilyen lusták?
Mind a ketten felriadtak. Viola zavarban volt, azonnal ledobta magáról a parókát. Alexy csak nevetett.
Ők is TV-tek velünk. Ezt meguntuk. Úgy döntöttünk igazságkört játszunk.  Alexy találta ki, már nagyon kíváncsi Violára és rám. 
Armin inkább rám. Nagyon megijedtem, mert féltem, hogy kiderül a titkom.
Bevonultunk Armin szobájába és elkezdtük. 
 Üvegpörgetéssel döntöttünk a sorrendről.
Viola lett az első. A játék szabályai szerint mindenki kérdezhet 1-et, de a kérdésről kérdezhetsz többet is. (Ne rám nézzetek, így magyarázta Alexy.) Alexy kérdezett elsőnek, utána én, utolsónak Armin. Ezt a sorrendet a kérdezett, ez esetben Viola döntötte el. 
 Szegény előre elkezdett parázni.
-Szerelmes voltál már valaha?-bökte ki Alexy.
Valahogy mindenki sejtette, hogy ilyen kérdést tesz fel. 
Viola nagyot sóhajtott:
-Igen....
-Mesélj!-bár milyen meglepő, ezt nem én mondtam, hanem Alexy.
-Igazából most....
-Jade....-mondtam határozottan.
Viola elvörösödött és bólogatott. Én összepacsiztam Arminnal.
-Nos..én jövök-mondtam-nem is tudom....Megvan! Még mindig hordod a "kabalád"?
-Igen-és elővette a táskájából egy plüss bárányt.
-Jaj, de aranyos!-ujjongott Alexy.
-Jó, most én jövök-sóhajtott Armin-Milyen a kapcsolatod a szűk családdal?
-Anyukám meghalt amikor születtem. Egyke vagyok, csak apukám van. De ő a legfontosabb ember a számomra. Ezt is tőle kaptam.
-És ő tudja, hogy itt vagy?-kérdezte Armin.
-Persze. Mondtam neki, hogy Abby is itt lesz és megnyugodott, hogy itt leszel és vigyázol rám-mosolygott rám Viola.
-Szerencsés vagy-sóhajtott Alexy-nekünk hisztirohamot kapna.
(Nekem már volt szerencsém Viola apjával találkozni. Igazi kis konyhatündér apu! Nagyon kedves és segítőkész. Kész kis álomapuka! Frank bácsival is tartja a kapcsolatot. Még képem is van róla):
 Pördült megint az üveg, a kiválasztott: Alexy!
Várjatok!-intettem a kezemmel-Mi ez?
És egy zöld rövid parókára mutattam. Senki se válaszolt, hát felkaptam. :)
-Hmm...legyen a sorrend: Viola, Abby és Armin.
-Megvan!-ujjongott Viola-Ki tetszik az osztályból?
-Vétó-hangzott a válasz. Mindenki ledöbbent Armin kivételével. Azt hittem, hogy Alexynek nincs titka. :(
(Elfelejtettem azt megemlíteni, hogy a "vétó"-t akkor mondjuk a játék során, ha valamire nem akarunk válaszolni. 1-szer lehet ezt felhasználni.) 
-Ne már tesó! Egyszer úgy is megtudják!-bökte meg Armin testvérét.
Nagyot sóhajtott Alexy és elsírta magát.
-Nem kell, ha nem akarod-próbáltam vigasztalni és adtam neki zsebkendőt-Nem olyan fontos, megértjük.
 Viola bólogatott.
-Ugye nem utáltok meg?-szipogta.
-Persze, hogy nem-mosolyogtam-csak azt ne mond, hogy Amber!
Alexy halkan felnevetett:
-Nem......én.....én meleg vagyok.
Alexy rám pillantott. Én még mindig mosolyogtam. Próbáltam megnyugtatni szavak nélkül. 
Viola már nem volt ilyen nyugodt. Beletemette az arcát egy párnára és hátrafeküdt.
-Neeeeeee máááááááááááárrrr!-kiáltotta a párnába-Miért a legjobb fiúk melegek?
Mindenki nevetett. Alexy letörölte a könnyeit s nevetett.
-Köszönöm-suttogta. 
-Ugyan mit?
-Hogy vagy...
-Violának igaza van! Tényleg a legjobb srácok melegek!-temettem bele a kezembe az arcom.
Alexy hangosan nevetett. Viola szakított a párnával és nevetett. 
-Ez nem igaszság-nyögte ki durci-Armin.
Mindenki röhögőgörcsöt kapott.
10 perc múlva folytatódott a játék velem.
-Én kérdezek?-mindenki bólogatott-Jó....Arminon kivül ki áll hozzád a legközelebb?
-A nővérem és anyu!-vágta rá Alexy.
Ő ott a nővérem, bocsánat: nővérünk Tina. 20 éves, de elég kis növésű. :)
Aranyos lánynak tűnik, és csinos is. Mondta Alexy, hogy aggódik érte, mert volt egy barátja, Jim, aki csúnyán otthagyta. Nem szerencsés a szerelemben....Nagyon félti.
Neki mondta először, hogy meleg és ő segített bevallani a szüleinek. Az apukájuk ezért hagyta el őket, elváltak a szüleik.
-Na, Alexy utolsó kérdése....-mondta Armin, és bevágott egy Micimackós gondolj pózt-Megvan! Elég nehéz lesz...
-Állok elébe-húzta ki magát Alexy.
-Ha nem lennél meleg, kivel járnál? Abbyvel, vagy Violával?
Alexy utánozta testvére gondolkodós állását. 
-Violával-nyögte ki nehezen.
Viola meglepődött, de nagyon örült. Adott egy pacsit Alexynek. Én durcizva ültem ott. 
-Ez fájt....-böktem ki.
-Mi alapján döntöttél?-kérdezte kíváncsian Armin. Látszott rajta, hogy meglepte a válasz.
-Hát..ha vitatkoznánk akkor Viola nem szólna vissza.
Mindenki hahotázni kezdett. :D
Forog az üveg. Összekulcsolt ujjakkal imádkozom, Armin legyen.
-VAN IGAZSÁG A FÖLDÖN!-kiáltottam el magam, mikor Arminra mutatott az üveg.
-Nagyon vicces vagy. Alexy, Viola, Abby. Ez a sorrend-mondta gonosz vigyorral Armin.
-Hmmm...Mit is kérdezzek attól az embertől, akit jobban ismerek mint saját magam?-mondta ezt Alexy és folytatta egy gondolkodós pózzal. Ezt már nem hagyhattam szó nélkül:
-Alexy?
-Mi van? Gondolkodom!
-Mi ez a Micimackós gondolj póz?
Alexy és Armin egyszerre vállat vont. Alexy folytatta amit elkezdett, Armin pedig chipset majszolt. 
-Kitaláltam! Ha megtehetnéd következmények nélkül, akkor kit vernél meg nagyon durván?-mondta fülig érő mosollyal.
-Armin egyből rávágta:
-Castielt.
-És miért?-kérdeztem én.
-Mert egy hülye állat és megérdemelné miután elbánt veled-mosolygott rám.
Elvörösödtem. De cuki! *w*
-Én kérdezek-pattant fel Viola-ugye te nem vagy meleg?
-Nem!-nevetett halkan Armin.
-Akkor ki tetszik? Vagy esetleg szeretsz valakit?
-Már megvolt a kérdésed!-mondta Armin ördögi vigyorral. 
Viola szomorúan lehuppant.
-Akkor én átadom a kérésem Violának-mosolyodtam el.
Violát boldogság öntötte el és megismételte:
-Akkor ki tetszik? Vagy esetleg szeretsz valakit?
Armin elpirulva nevetett, Alexy pedig nézte és kacagott.
-Igen, tetszik valaki-mosolygott.
-Ki?-mondtam.
Rám vigyorgott és vörösebb lett, végül kinyögte:
-Iris.
Alexy meghökkent, zavarba jött. Szúrós szemekkel nézett Arminra. Súgott neki valamit, de nem hallottam. Erre Armin egy bocsit súgott, de le tudtam olvasni a szájáról.
-Akkor én jövök-vontam magamra a figyelmet úgy, hogy a karommal kalimpáltam.
-Ja....Igen-tért vissza a Földre a testvérpár.
-A sorrend: Alexy, Viola, Armin.
-Már én tudom is!-bökött meg kékecske-Milyen dallal tudnád jellemezni magad?
-Na ezen el kell gondolkoznom.......
És utánoztam Alexy gondolkodós szokásait.
-Én így nézek ki?-mondták egyszerre az ikrek és egymásra tekintettek.
-Nem lehet, hogy túl sok Micimackót nézettek kiskorotokban?-kuncogott Viola.
 Mindenki hangosan felnevetett.
-Clean Bandit-Rather Be-nyögtem ki egy hosszú gondolkodás után.
(Itt a szám linkje: https://www.youtube.com/watch?v=m-M1AtrxztU)
 
Arminnak fogalma sem volt miről beszélünk, mintha francául beszéltünk volna.
(Ezt azért mondtam, mert igaz nem ismerem régóta Armint, de mögöttem ül francián. Egy kukkot se tud. Mindig azt mondja mentségül: Akkor szoktam aludni.)
-Tényleg illik hozzád-mondta kékherceg.
-Viola te jössz!-mondtam.
Ekkor Armin lepisszegett:
-Csssss! Elaludt!
Viola húzta a lóbőrt.
-Köszönöm Viola-suttogtam magamban-megmentél.
-Na, itt vége a játéknak. Beviszem Csipkerózsát Tina szobájába-mondta Alexy és ölbe kapta Violát.
-Nem nehéz?-kiáltottam utána.
-Nem...még dobálni is tudnám.
-Akkor tényleg elvadulna a buli, ha még kórházba is kéne menni-nevetett Armin.
Alexy bevitte "Csipkerózsikát" a nővére szobájába és ledőlt aludni.
-Akkor, hogy legyen?-kérdezte Armin és engem bámult.
-Hát...nincs vendégszoba, vagy egy matrac?
-Haha! Nem, de a kanapén aludhatsz, de elég kicsi. 
-Akkor?
-Hát...vagy Alexyvel, vagy Violával, vagy velem.
Megint jött egy agyalós perc....
-Ne csináld már!
-Mit?
-Ezt a "mozdulatot"!
Nevettem és abbahagytam.
-Akkor itt maradok.
-Reméltem.
-Miért?
-Nem vagyok álmos és unatkoztam volna. Átmentem volna Alexyhez, ő szundikált volna. Viola is. Hozzád bementem volna és ébren vagy, akkor ki kell találnom valami kifogást. 
-Te nem vagy 100-as.
-De te se!
-Akkor egy ágyban alszunk?-böktem ki.
Hát....igen.....-elvörösödött és beletúrt a hajába. 
-Nem harapok, és csak barátok vagyunk-röhögtem.
  Ő halkan nevetett.
Ledobtam magamról a vicces parókát (azóta rajtam volt) és befeküdtem Armin ágyába....senki se gondoljon semmi rosszat!
Ő mellém. Bámultuk a plafont. Én halkan kuncogtam:
-Olyan szánalmasak vagyunk.
Erre Armin is nevetett. 
-Ezt megúsztad....
-Mit?-lepődtem meg.
-A kérdésem.
-Mit kérdeztél volna?
-A családoddal kapcsolatban.
Elcsuklott a hangom. 
-Mi az?-rázott meg.
-Semmi. Te hazudtál, ugye?
-Mi?-fordult oda hozzám Armin.
Én is odafordultam. Most suttogva társalogtunk.
- Hazudtál Irisről....
-Honnan jöttél rá?
-A mosolyod, elvörösödtél és még Alexy is kiakadt.
-Te nagyon jól ismersz....szinte túl jól-pirult el megint.
-Miért hazudtál? Inkább vétóztál volna....
-Váltsunk témát....
-Jó, de ezt nem fogod megúszni...
És témát váltottam:
-Szerinted, hogy került Violára a pink paróka?
-Nem tudom, de elég vicces volt.
Mielőtt bealudtunk volna legalább 1000 elképzelésünk volt, hogy hogy került Violára a paróka.
Végül csak elaludtunk. Először én, utána Armin.

Reggel szólt az ébresztő. Én ébredtem fel rá. Ahogy felébredtem Armin karját éreztem a derekamon. Bársonyos, kellemes érzés volt.
-Armin-suttogtam.
-Hmm?-mondta álmosan. 
Észrevette a kezét:
-Bocsánat-mondta zavarodottan.
-Semmi baj-mosolyogtam rá.
Felkeltettük Violát és Alexyt. Armin ment reggelit készíteni, Viola zuhanyozni, Alexy ruhát készített ki magának és testvérének. Én a táskámban kotorásztam. Ruhát kerestem. Egy nadrágot, alsóneműt és zoknit találtam: pólót viszont nem.
Átmentem Alexyhez:
-Alexy, lehetne egy kérésem?
-Persze-mosolygott.
-Elég hülyének fog hangzani...
-Bökd már ki!-nevetett.
-Van egy kinőtt pólód?
-Haha, igen. Ezt nem merted megkérdezni?-és hozzám vágott egy ugyan olyan pólót, mint ami rajta volt, csak kisebben.
-Ez...vanília illatú?
-Igen.
-Te kimosod a kinőtt pólóidat?
-Aha, hogy ne legyen rossz szagú a szekrényben-vigyorgott.
Bementem a fürdőbe és elkészültem. 
A reggeli már az asztalon volt: müzli. Csokis golyó és corn flakes.
Javában ettünk és betoppant Tina.
 -Sziasztok!-mondta.
Ledobta magát a kanapéra, bekapcsolta a TV-t. Hirtelen leesett neki, hogy ott vagyunk. 
-Ö....-mondta megökkenve.

 -Hello-mondtuk kórusban.
-Armin? Alexy?
-Hm?
-Ők kik?-mutatott Violára és rám.
-Ja-csapott a homlokára Armin-Ők Viola és Abby.
Mi cukin integettünk.
Tina tovább kérdezgetett, aranyos volt.
-Hány óra van-kérdeztem.
-6:30-válaszolt Tina.
-A BUSZ!-kiáltattunk 4-en.
Felkaptuk a táskánk és rohantunk. 
-NEM FOGJUK ELÉRNI!-kiáltott Viola.
Odaértünk és persze igaza lett: a busz elment.
Viola lerogyott a földre, Alexy egy póznának támaszkodott. Armin leült a buszmegállóban és én fel s alá járkáltam:
-Mit csináljunk?-mondtam és idegességemben remegő hangon.
Semmi válasz. 
-Van egy ötletem!-kiáltott Alexy és visszafelé futott. 
-HOVA MÉSZ?!-kiáltott Armin.
-Csak kövessetek!
Egymásra néztünk. Armin megvonta a vállát és a testvére után szaladt.
Ott maradtunk Violával. Inkább nem szóltam semmit csak rohantam én is.
Viola sem habozott sokáig, loholt utánuk.

Egy kis idő után odaértünk a házuk garázsába. Alexy ott kutakodott a kartondoboz hegyek között.
-Mit csinálsz?-kiáltotta Armin.
Hirtelen Alexy előugrott egy biciklivel.
Bringa?-lepődött meg mindenki.
-Vagy ez, vagy futunk.
Senki sem mérlegelt sokáig.
Armin megragadta a bringáját és elindult.
-Enyém-kiáltott Viola mikor előkerült Tina kerékpárja.
Ez nem ér-sértődtem meg.
Ezzel Viola nem törődött és elhajtott.
-Akkor én futok-sóhajtottam.
-Nem egészen- vigyorgott Alexy.
-Mi?
-Várj itt!
Beljebb ment és elhozott egy tandemet! 
-Ugye csak viccelsz?
-Futsz inkább?
Nem válaszoltam és felpattantam Alexy mögé.
Sokat borultunk. Amíg elértük a következő utcát legalább 15-öt.

-Csere!
Helyet cseréltünk. Most nem estünk el olyan sokat. Igaz Armint és Violát nem láttuk úgy lehagytak. 
-Hogy lehet vakon bringázni?-nyögte Alexy
-Megszokod, csak bízz bennem.
-Alexy, kérdezhetek valamit?  
 -Persze.
-Ugye Armin hazudott tegnap az Irisnél?
Alexy hirtelen lefékezett és elestünk:
-Honnan jöttél rá?
-A mosolya, elvörösödött és te kiakadtál mint most-tápászkodtam fel.
-Bocsi-pirult el Alexy-visszatérve, igen, hazudott.
-Mi az igazság?-pattantam fel a kerékpára.
-Nem tetszik neki Iris, és bele van zúgva egy csajba.
-Ismerem?
-Nem hinném-sóhajtott Alexy és elkezdtünk tekerni-Nem mondhatom el, de dobjuk a témát. Siessünk, mert el fogunk késni.
Egy ideig szótlanul bringáztunk, de nem hagytam:
-Hogy került Violára a rózsaszín paróka tegnap?
Alexy halkan nevetett:
-Elkezdett kutatni a szobámban. Megtalálta a Halloween-i dobozom és abban találta.
-Te pink parókákat tartasz a szobádban?-hökkentem meg.
-Persze, mint minden normális ember.
Csak nevettünk egész úton.
Végül csak megpillantottuk a sulit. Ennyire még nem örültem. Armin és Viola épp lerakták a biciklit. Röhögőgörcsöt kaptak amikor észrevettek. 10 perc múlva odaértünk mi is. Lepakoltuk a tandemet és a szekrények felé siettünk már 4-en. 
Viola és Armin még mindig nevetett.
Betuszkoltam a 2 táskám és rohantam a DÖK terembe:
-Mennem kell Nathanielhez, a teremben találkozunk.
Búcsút intettem és ők is.
Siettem, mert féltem, hogy olyat tesz szöszi amit nem kellene. 

(Írói megjegyzés: Bocsánat a késésért, de a képeket nem tudtam átszínezni. De végül nem is sikerült. Ezért is bocsi. Úgy döntöttem, hogy minden részben lesz egy ki zene. Remélem mindenki örül. Megígérem, a következő rész hamarabb lesz. Szavazást indítottam a képek kapcsán és a zenékről. Kérlek szavazzatok!) 





 


 
 




 



 



 




 
 

 

 

2 megjegyzés: